2014.12.04. - 163. MK - Alma munkahelye, Aranyhíd

Beküldő: csaba, 8 december, 2014

Alma
----
Nnos.
A talán eddigi legkülönösebb macsóklubon vagyunk túl, de 3 hős igazi macsónak köszönhetően maximálisan kijelenthető, hogy igenis volt macsóklub, a macsóklub él és virul, köszöni szépen jól van.
Furcsamód a levelezés azzal kezdődött, hogy Csabi bejelentette hogy nem tud jönni. Munkaidő beosztásából és lakóhelyéből fakadóan én mostanában nem tudok rá haragudni emiatt még viccből se, részemről nem merült fel a kitiltás gondolata. Árpi viszont bírja a viccet, úgyhogy őt lassan ki lehetne zárni a sok hiányzás miatt, nem?
Aztán kiderült, hogy Szücsi sem jön. Bíztam benne, hogy egy maratoni rúdtánc versenyre ment versenybírónak, de egyszerűen csak hazament Bocimamához. Egy jó kizárás? Hm?
Gyurcinak megbocsátanék, ha tüntetni ment volna, a nevemben és helyettem is, ehhez képest 8 körül ment haza, s otthon is maradt. Gondolom Olajosné asszony marasztalta. :o)) Én lassan kivenném az alapszabályból, hogy Hurka Gyurka nem kizárható.
Petya volt a legrafkósabb, Ő behazudott valami vidéki munkát, ahonnan lemerült telefonnal jött haza este, gondosan és előre megfontoltan a munkahelyén felejtve az autóban is használható töltőjét. Nem értem ki ad megbízást egy ilyen szétesett könyvvizsgálónak! Már a kizáráson humorizálni is felesleges sztem az ő esetében. Főleg mivel vagy 4 éve kizártuk, csak elfelejtettünk szólni neki, meg mer' azé' szeretjük.
Node a keménymag!
Én szerencsétlen módon egy határidős feladat miatt dolgozni kényszerültem. Rudi kétszer hívott hogy mi a fasz van, másodikra aszontam neki, hogy ha kiugrik a Budaörsi útra, a melóhelyemre, akkor tarthatunk egy rövid MK-t ketten. Bazmeg kiugrott! Úgy f9-re. Hozott 4 sört, s bár mivel kénytelen voltam a számítógépet püfölni közben, ezért hangyányit alulpörgős volt a beszélgetés, de volt! Az est fémpontya az volt, hogy közben Petya beért a munkahelyére a töltőjéhez és felhívott, sajnálkozva állapította meg, hogy épp most ment el mellettünk kocsival, s hogy ő oda már túl fáradt visszakocsikázni, majd aszonta, hogy: "Háát apukám, ez már a vég, ha már én sem megyek macsóklubra!"(vagy valami hasonló). Hát ezen percekig röhögtünk Rudival, gondolom nem kell túlmagyarázni! Meg is állapítottuk Rudival, hogy a vég az lenne, ha ő és/vagy én nem mennénk. Gondolom a végén a gyertyákat is nekünk kell majd elfújni, miközben Zsóti rángatja a járókeretünket, hogy "nna, a nyugati aluljáróban azé' csak igyunk má' meg még egy kiszállósört!"
Sajnos a munkám több volt, mint Rudi fáradt türelme, úgyhogy amikor 10 körülre elfogyott a sör, akkor hazaindult, megértettem. És meglepő módon innentől gyorsultak fel az események!
Max. 10 perc múlva konferenciabeszélgetésbe bekapcsolva hívott fel. S ki volt még a vonalban?!?!? Nna ki? Zsóti Macsó! Nem sokat köntörfalazott, csak annyit kérdezett, hogy: "Nna, hova megyünk?" Istenem, a Macsóklubot nem lehet elhalgattatni! Ekkor volt úgy n11! Zsóti ekkor pattant meg az önköltséges Erste Karácsonyi partiról.
Kértem fél óra türelmet, addigra befejeztem a munkám (ezt most tényleg muszáj volt még tegnap), hívtam taxit, beültem, hívtam a két másik majmot, hogy hova, megmondták, irány az Aranyhíd, kicsivel 11 után ott voltam, még dolgozgattam kicsit sajnos, de ezúttal még Rudi sem baszogatott emiatt. Ott már csak bő egy órát voltunk, mert zártak, de még két sört azért ott is megittam, s még vacsorát is adtak. Persze Rudi beleevett mindenbe, de sebaj. Értelmes csevegés folyt, egy jó poénra emlékszem, ami valahogy így szólt, hogy: "Ufot nem szokta zavarni, ha nőket viszek haza. Mondjuk még nem vittem." Vagy valami ilyesmi, nyilván Rudi mondta.
A pultos kislány és mi 3-an zártuk az Aranyhidat, nagy szerencsémre a két marhának volt annyi lélekjelenléte, hogy nem akartak továbbmenni valahova meginni azt a mégegy sört, amit sosem kellene, úgyhogy hazataxizgattunk. Én meglepő módon egy ázsiai sofőr mellé huppantam be, aki kicsit ázsiaiul is vezetett, úgyhogy elég hamar otthon voltam. Ott azért még egy altató-nyugtató viszkit beküldtem a vigyorgóba szájvíz gyanánt, aztán valszleg elájultam.
Hát így volt a 163. MK. A lényeg hogy volt!

Rudi
----
MK forever!

Zsola
-----
Jó volt, örülök, hogy ott voltam.

Petya
-----
Kiegészítő gondolatok:
Örülök, hogy legalább Ti megmentették a becsületünket!
A megjegyzésem arra vonatkozott, hogy itthon vagyok és terveztem, hogy megyek és mégsem megyek!
Aranyhídról nekem nem szóltatok és nem kapcsoltatok be a konferencia beszélgetésbe. Szinte még meg is sértődhetnék!!!

Alma
----
Úgy őszintén: ha felhívunk 11-kor, hogy Aranyhíd, akkor jössz?

Alma
----
Vagy másképp: aszontad oda már fáradt vagy visszajönni, gondoltuk akkor minek hívjunk egy csupán 1 km-rel közelebbi helyre 1 órával később.
Hm? Ismerős? :o))

Árpi
----
Engem kizarhattok parasztok, de miota hetente zotyogok a szerb hatar fele, azota amugyis haldoklik az Mk, mert hianyzik a bamulatos kommunikacios kepessegem, ami az igazi kohezios ero volt :o) nyomorekok...

Rudi
----
Jogászkám,
te büntetésből soha sem leszel kizárva, ilyen könnyen nem úszod meg Nyuszika