2012.05.03. - 132. MK - Lokál

Beküldő: csaba, 7 május, 2012

Alma
----
Megdöbbentően vitamentes helyszín-megállapodás után egy kis anyázás, hogy ki mikor ér hova, meg ki miért nem megy időben MK-ra, Alma úr, úgyis mint Dr. Alma, elsőként bukkan fel 19:00-kor a Lokál (néhai Mumus) színpadán. Azért épp akkor, mert akkorra beszélte meg két, vagy 3 társával is. Melege ugyan nincs, de azért sört rendel, s ezen választásánál később is megmarad. Ha már Pilsner Urqell, legyen kövér, mondja a söntésnél, s legott fel is hörpint egy korsónyit mire kb. 20-25 perc késéssel végre befut Szücsi, aki mindig pontos lenne, ha nem tévedne el folyton a szülővárosánál legalább 1 cm2-rel nagyobb településeken, mint amilyen pl. Budapest. Ami esetünkben már csak azért is fölöttébb különös, mert Ő ajánlotta a helyet, hisz' előző héten járt ott legutóbb (mondjuk az gyanús lehetett volna, hogy Petya úrtól kérdezte meg a hely nevét). De ne vessünk rá követ, végülis Peking és Hongkong után egy hónappal tényleg feldolgozhatatlan lehet ez a hatalmas budapesti pörgés, ez a hirtelen váltás. Ez a sok ház, meg ember, meg bicikli, óóóh, uram!, nincs mit irigyelni a kolléga úron.
Egy szónak is száz a vége, egy darabig kettesben söröznek, ami igen jól esik Alma úrnak, hiányzott már neki a hülye nagyfaszú barátja. S aztán szépen sorban szállingózni kezdenek a többiek is. Jinda úrról tudnivaló, hogy nem jön, mert a Watt22-es menyecskéket tanítja az élet örömeire, valahol vidéken, cégpénzen, Nyeste úr meg odatelefonál valamikor az este folyamán, hogy nem jön, mert nem engedi(k) el a gyerek(ek). Szücsi úr, az értetlen, persze visszahívja, Alma úr ezzel ellentétes határozott kérése ellenére, nem is tud meg semmi különöset, de legalább Zsolának így egy kicsit még rosszabb. Bizonyára ez lehetett a cél.
A hajléktalan külsejű "szakáccsal", Szücsi úr évtizedes cimborájával (most látta másodszor) természetesen annak rendje és módja szerint összvejattolódunk, ez nyilván viszi előre az üzletmenetet, hisz' jó hangulatban, jópofizgatás közepette ki ellenőrizné a számlát, nem? De! Naugye! Nem is ellenőrizzük. Gyurci úr különösen felszabadultan rendelget, be is kiabálja, hogy nem mindegy-e, hisz a végén úgyis szétdobásra kerül a végszámla, nem? Hát nem! Itt biz' körönként megy a fizetés. Rendelődnek is a körök szép sorjában, kolbászkák salátával, lapcsánka, miazmás. Desszert nincs.
Biztos hangoznak el jó poénok is, ez már csak egy ilyen társaság, de írnokuk távollétében sajnos romló emlékezetükre hagyatkoznak, így kevés van, mi felidézhető. Alma úr például semmi ilyenre nem emlékszik sajnos, csak egy rémlik neki ködösen, de a témája még annak se.
Az viszont biztos, hogy az eső egyre agresszívabbra vált, s ez bekergeti a csapatot a fedél alá, ahol szintén nem történik semmi különös, hacsak az nem, hogy legjobb barátunk, a hajléktalan külsejű szakács, elárulja hogy a körülötte álló nőket úgy hívja, hogy "Hétfő", "Kedd", "Szerda", satöbbi. Ez tényleg igen humoros, ezt a kis csapat is kénytelen belátni.
Idővel, úgy éjféltájt, azonban hazaszivárog a jónép, ebben a korban már az is csoda, hogy eddig fenn bírtak maradni. A legkeményebb mag, a Szolnok környékiek Alma úr társaságában természetesen átvonulnak a Rákóczi Pékségbe egy kiszálló pogácsára, de ott már csak Alma úr görget le egy kis üveges sört az orosz hússalátája mellé.
Osztán hazaszivárog mindenki. S másnap óta csak arra vár, hogy felidéződjenek az elhangzott tréfák, mókás beszólások, eme kellemes estéről.

Gyurci
------
Neked ironak kellene lenned! Persze szatirikusnak.
Remeljuk allami berkekben az adonkbol fogod tudni muvelni eme becses hivatast.
Puyol (igen a Barca hatvedje) is lehivasra kerult egy veletlen Rudda talalkozast kovetoen.
Nekem sem jut eszembe egy poen se.
Ah, 'tom miert nem.
Az egesz kozgyules egy nagy vicces orgiafolyam volt!
Czupp

Árpi
----
Nem volt vicces, mert fapinak voltatok, de osszessegeben arrol szolt az mk, hogy Szucsi osszefoglalta elmenyeit Kinarol, szoval minket mar nem fognak tudnbi beszopatni ott 15 e/ft-os teaval.

Alma
----
A francba, tényleg, valóban leginkább erről volt szó. S milyen remek előadásban, emlékszem, hogy nagyon jól szórakoztam.
A leginkább az maradt meg bennem, hogy a kis kínai kollégával már meg is tudta Szücsi beszélni a mádámmal folytatott eszmecseréit.
Ui.: Köszönöm az elismerő szavakat, ez már bennem is felmerült, csak a "hogyan"-ról, meg a "mennyit lehetne ezzel keresni"-ről nincs fogalmam.

Gyurci
------
Fog-alma-tlan